Geri kérdezi a játszótéren

Elég jó az idő, kicsit hűvös van, de süt a nap. Ezért aztán kiment Imola a gyerekekkel a játszótérre a parkba. Ott zajlott le ez a párbeszéd:
- Anya, mi miért nem lettünk franciák vagy angolok?
- Miért kérded, Gerikém?
- Mert akkor tudnék beszélni azokkal a gyerekekkel akik az angol ovóbácsi csoportjában vannak.
Mindehhez el kell képzelni, hogy teljes komoly arckifejezéssel, őszinte érdeklődéssel néz Édesanyjára ...
Meg kell zabálni.

Atyaúristen, ez kókuszos!

Ma - elméletileg - csendes pihenő lett volna a gyerekeknek, de természetesen se Geri, se Pancsi nem aludt egy cseppet sem. Kb. egy órát elvoltak a szobájukban, de aztán elkezdtek kiszállingózni. Hogy méigscsak fenntartsam a rendet, bementem hát hozzájuk és a szőnyegre feküdve olvasgattam. Az volt a (nem megvalósult) elméletem, hogy hátha akkor visszamennek az ágyaikba és pihennek.

Természetesen egy percen belül ott feküdtek rajtam/mellettem. Aztán Geri kérte Pancsit, hogy megnézhesse a fiók tartalmát ... Tudni kell, hogy Panni előszeretettel "raktároz" mindennfélét, cukrot, csokit és egyéb apróságot a fiókban. Talált is Geri egy tic-tacot és elkérte Pancsitól. Naranncssárga csomogalásban volt, azt hitte, hogy narancsos. Bekapott egyet és megszólalt:
- Atyaúristen, ez kókuszos!
- Dehogyis, az marabujás! - mondja Panni.
Mire Geri:
- Atyaúristen, ez marabujás!

(de azért benyomta az összeset amit talált a dobozban, nem zavarta, hogy "marabujás") :)

Erre aztán úgy gondoltom, hogy a pihenőt bezárjuk és kijöttünk tévézni, de ha Szabi felébred és eszik még sétálni is tervezünk.

Nagyra kell nőni

Geri mondja vacsoránál:
- Képzeld, Anya, ma nagyra akaratunk nőni Matyival!
- És sikerült? - kérdezem.
- Neeeem, mert ahhoz még nagyon sokáig kell nekünk élni!
Remélem megérjük.
- Nagyon okosak vagytok ti, Geri, hogy így kitaláltátok! - mondom.
- Igen, mert sokat eszünk! - válaszolja komoly képpel.