Sajnos Szabika megint úgy mászott, hogy nem vigyázott eléggé és sikerült úgy megharapni a száját, hogy kívül-belül vérzett.
Szóval úgy történt az eset, hogy felált a kisszékére és az asztalomon kutakodott (szokása szerint) és valahogy kicsúszott a szék a lábai alól és olyan szerencsétlenül tartotta éppen a száját, hogy az alsó ajkát teljesen megharapta: az alsó fogsorával belülről (azt nem annyira nagyon) a felső fogsorával meg kívülről (azt elég csúnyán).
Egyből ömlött a vér, óriási lett a zűrzavar és a sírás ... szegénykém. Hiába próbáljuk leszoktatni a felmászásról, nem tanul a sérüléseiből, bár eddig megúszta (többnyire) kék-zöld foltokkal, bár fordult már elő korábban is kisebb vérzés, de nem ennyire csúnya.
Viszont annyira nem lehetett neki durva, mert egy óra múlva békésen elaludt a szokásos délelőtti alvása alkalmából és ebédelni is jól ebédelt és általában véve vidám volt egész nap - nem fájlalta a száját, pedig nem lehet azért túl jó a sérülés.
A fotó másik szerencsétlenül jó tulajdonsága, hogy szépen látszik Szabika orrában a takony ... bocs, gusztustalan, de sajnos most eléggé nyom minket az itteni nátha. A szerencse az, hogy nem súlyos, egyelőre Panni mentes egyedül, de rajta kívül mindannyian taknyosak vagyunk, köhögünk, meg ilyesmik. Nem is megyünk sehova a hétvégén, hátha az otthon langymelege segít a felépülésben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése