Legnagyobb bánatunkra. A gyerekek nagyon sajnálták - velünk együtt - hogy csak alig egy hetet töltöttek itt a nagyszülők. Panni már reggel azon sírt (tisztára hisztiszerűen), hogy ő is megy Lajáékkal Magyarországra, nem akar itt maradni Brüsszelben.
Geri talán nem is igazán értette, hogy mi történik: a repülőtéren, miközben Moszi néniék már az útlevélkezelésen voltak, kiabáltunkn utánnuk, hogy "Puszi!" meg "Jó utat!", melyből Geri sem akart kimaradni, mondta is: "Puszi! Sziasztok! Gyertek holnap is!"
Délelőtt azért még kiszaladtunk a gyerekekkel és a nagyszülőkkel a Mini Európába, és úgy láttam, hogy mindenkinek tetszett. Geri az első ottlététől eltérően még a szoborképekbe is hajlandó volt beállni. Pl.:
A többi kép is elérhető az ALBUMBAN!
Most beszéltem Laja bácsival: szerencsésen megérkeztek Debrecenbe. Ha azt veszem, hogy 15:50-kor indultunk és kb 23:25-re otthon voltak, akkor a valamivel több, mint hét és fél órás utazási idő (háztól házig) nem is olyan rossz - mint nekem a nyári autózás (16-17 óra - úgy hogy közben még végig vezetni is kell :).
Ha valaki még nem ismerné ezúton is tudom ajánlani a magyar otthon-reptér-otthon szakaszra a TOSI-TRANS szolgáltatását (http://www.tositrans.hu/). Már másodszor vettem őket igénybe és eddig nagyon kedvezőek a tapasztalataink.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése